Jól látjátok, kivételesen én jövök filmkritikával, nem drága intellektüel nővérem – ergo nem művészfilm-kritika érkezik 🙂
Egyik kedvenc rendező Quentin Taratino, aki annyira zseniális, amennyire fura (hogy ne mondjam hülye) neve van. A Kutyaszorítóban se volt semmi (egy klasszikus mondat belőle: “Fúj, zsarus lett a kezem!”), folytatódott a Ponyvaregénnyel, Alkonyattól Pirkadatig-gal, Kill Bill-el és még sorolhatnám.
A legújabb gyöngyszeme a Django elszabadul. Már a cím is tipikusan magyarosított, mivel eredetiben Django unchained (Django “lánctalanítva”), ami jobban leírja a filmet.
Mert miről is van szó? Amerika, 2 évvel a Polgárháború előtt, Észak-Dél, rabszolgatartók és ellenzők, négerek, fehérek és minden mocsok, ami az akkori Déllel és a gyapot-földesurakkal jár(t). A történet nem túl bonyolult: adva van 2 főhős, 1 fekete (Jamie Foxx) és 1 fehér (Christoph Waltz). Előbbi rabszolga, utóbbi fogorvosnak álcázott fejvadász. Utóbbi kiszabadítja előbbit, kikupálja, fejvadászkodnak, megmentik utóbbi feleségét. Lövöldözés, zene, heppiend.
Eddig nem túl izgi, ugye? TÉVES!!! A szokásos western-sztorit sikerült Tarantino-sítani. A lövöldözések nagyon Kill Bill-esek, röpköd a térdkalácstól kezdve az agyvelőig minden. A néger fejvadász élvezettel öldösi a fehéreket, akik egy revolver lövésétől 10 métereket repülnek. A KKK (Ku-Klux Klán) egy rakás fehér idióta, akik azon vinnyognak, hogy nem látnak ki az egyikük felesége által készített álarcokon.
Jó Tarantino-szokás szerint tele van régebbi-újabb sztárokkal a film: Don Johnson (Miami Vice), Walter Googins (Shield, Justified), Sacha Baron Cohen (Borat), Kurt Russell (Tango és Cash), Franco Nero!!! (az eredeti Django westernben ő volt a főszereplő).
A két kedvenc szereplőm a filmből: Samuel L. Jackson, aki egy olyan rasszista négert játszik, amilyet még nem látott a világ, és Leonardo DiCaprio (családi szlengben Kapribogyó), aki egy tipikus déli földbirtokos s.ggfejet játszik (az eredetiben “csodaszép” déli akcentussal). Természetesen feltűnik Quentin is a filmben, és szokása szerint nagyon hamar megpusztul – egy lövéstől felrobban a kezében tartott dinamit és hát szó szerint elfüstöl.
A zene is nagyon le van találva: a spagettiwestern zenéjétől a hip-hop-ig van itt minden.
Ajánlom mindenkinek, nagyon jó film! Aki szereti Tarantino filmeit, ezt is imádni fogja. Aki nem, az sem most fogja elkezdeni szeretni 😉
Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy nem csak művészfilmet szoktam nézni, én is nagyon bírom Tarantinót, meg fogom nézni a filmet és én is jövök a kritikával!