“Üdvözlöm, Stephen Hawking vagyok: fizikus, kozmológus és álmodozó. Bár nem tudok mozogni, és számítógépen keresztül kell beszélnem, az elmém szabad”.
A zseni, aki közel hozta az emberekhez az elvont tudományt, a szupersztár, akinek az elméje előtt meghajol a világ. Ismerjük meg közelebbről.
1942. január 8-án született Oxfordban Frank és Isobel Hawking első gyermekeként. Ez a nap volt Gallilei halálának 300. évfordulója és erről a tényről Hawking többször is büszkén tesz említést.
Családja Londonban élő értelmiségiek voltak. A skót származású Isobel Hawking az első nők között volt, akik a 30-as években
oxfordi diákok lehettek. Yorkshire-i gyökerekkel rendelkező apja pedig
gazdálkodócsalád leszármazottja volt, akinek kutató orvosként a
szakterülete a trópusi betegségek voltak.
Családja Londonban élő értelmiségiek voltak. A skót származású Isobel Hawking az első nők között volt, akik a 30-as években
oxfordi diákok lehettek. Yorkshire-i gyökerekkel rendelkező apja pedig
gazdálkodócsalád leszármazottja volt, akinek kutató orvosként a
szakterülete a trópusi betegségek voltak.
Azt gondolnánk, hogy már általános és középiskolában is osztályelső volt és sima volt az út az egyetemre. Hát nem. Abszolút közepes tanuló volt, csak az egyetemi felvételi előtt szedte össze magát, és az egyetem első éve sem volt fáklyásmenet, de aztán találkozott a megfelelő mesterrel és szárnyakat kapott. Aztán egyre többször voltak mozgáskoordinációs problémái, és 21 éves korában szembesült vele, hogy amyotrophiás laterosclerosisban, vagyis ALS-ben szenved. Maximum 2 és fél évet adtak neki az orvosok. Először érhető módon letargiába esett, de egy egyetemista lány, Jane Wilde iránt érzett szerelme erőt adott neki, hogy szembeszálljon a betegséggel. Összeházasodtak, holott tudták, hogy minden nap az utolsó lehet. Hawking akaratereje bámulatos volt, de a betegség lassan erőt vett rajta, fokozatosan megbénult. Közben született három gyermeke, és Cambridge-ben elkezdte tudományos pályafutását.
A világegyetemet kutatta, a „mindenség elmélete” kidolgozásához a fekete lyukak tanulmányozásához kezdett. 1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantum mechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ezt “Hawking-sugárzásnak” nevezik el. Ez a nézet nagy felbolydulást keltett a tudomány világában és világszerte ismert lett a szakmában. 1977-től professzor lett az egyetemen majd 1979-ben a Cambridge-i Egyetem tizenhetedik Lucas – professzora, amely titulust korábban Isaac Newton is betöltötte. Egészen 2009-es nyugdíjazásáig marad ebben a tisztségben.
Hawking beszéde is kezdett eltorzulni és beszédét értő személy
tolmácsolásával tudott csak előadásokat tartani. Így diktálta le
tanulmányait is. 1985-ben egy genfi utazás során tüdőgyulladást kapott
és szervezete összeomlott. Csak egy gégemetszéssel tudják életét
megmenteni, de így elveszítette beszédképességét. Egy ideig segítői
próbáltak áthidaló megoldást keresni, de egyik módszer se volt
optimális. Végül egy számára fejlesztett gép segítségével – az
éppen hogy minimális ujjmozgásra képes – Hawking mindössze egy kapcsoló
mozgatásával tudott szöveget szerkeszteni és egy másik készülék
segítségével azokat kimondani. Így a kommunikációja gördülékenyebb lett,
mint a baleset előtt volt.
tolmácsolásával tudott csak előadásokat tartani. Így diktálta le
tanulmányait is. 1985-ben egy genfi utazás során tüdőgyulladást kapott
és szervezete összeomlott. Csak egy gégemetszéssel tudják életét
megmenteni, de így elveszítette beszédképességét. Egy ideig segítői
próbáltak áthidaló megoldást keresni, de egyik módszer se volt
optimális. Végül egy számára fejlesztett gép segítségével – az
éppen hogy minimális ujjmozgásra képes – Hawking mindössze egy kapcsoló
mozgatásával tudott szöveget szerkeszteni és egy másik készülék
segítségével azokat kimondani. Így a kommunikációja gördülékenyebb lett,
mint a baleset előtt volt.
1982-ben elkezdi írni, majd 1988-ban kiadja meghatározó könyvét Az idő rövid történetét, amely laikusok számára magyarázza el tér-idő elméletét. A könyv kiemelkedő sikert ér el. A londoni Sunday Times best-seller lisájának élmezőnyében marad négy évig. Új szupersztár született. Hawking tudóshoz képest bevállalós, ha médiáról van szó: vendégszerepelt a Star Trekben, a Simpson családban, film készült az életéről, kipróbálta a szabadesést, eljutott az Antarktiszra.
Mindeközben elvált, újra nősült (ápolónőjét vette el), majd újra elvált, már többszörös nagypapa.
Orvosi csoda, hogy még él, az akaratereje és a humora bámulatos. Hawking elmondása szerint betegsége hozzájárult tudományos sikeréhez.
Úgy nyilatkozott, hogy korábban unalmasnak találta napjait, de a
diagnózis után érezte, hogy vannak dolgok amiért érdemes élnie. Van egy előre programozott válasz arra a triviális kérdésre, hogy „Ő
Stephen Hawking-e?”, amire azt a választ szokta adni, hogy: „Nem, de
gyakran összekevernek vele”.Egy másik nyilatkozatában azt mondta, hogy az egyik legnagyobb rejtélynek a nőket tartja. Érti az univerzumot, de a nőket nem.
Úgy nyilatkozott, hogy korábban unalmasnak találta napjait, de a
diagnózis után érezte, hogy vannak dolgok amiért érdemes élnie. Van egy előre programozott válasz arra a triviális kérdésre, hogy „Ő
Stephen Hawking-e?”, amire azt a választ szokta adni, hogy: „Nem, de
gyakran összekevernek vele”.Egy másik nyilatkozatában azt mondta, hogy az egyik legnagyobb rejtélynek a nőket tartja. Érti az univerzumot, de a nőket nem.
A könyv nem szenzációhajhász, nem a különc zseni magánéletére helyezi a hangsúlyt, inkább az embert ismerhetjük meg belőle, és közérthetően bemutatja a tudós szakmai fejlődését, elméleteit is. Korrekt, tárgyilagos, szellemes, akárcsak maga Hawking. Mindenkinek ajánlom, megrendítően felemelő végigkísérni egy példamutató életpályát, melynek során az akarat legyőzi a test korlátait, teljes életet él a halál árnyékában.
Egy zabolátlan elme, mely túllép időn és téren…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: