Nem tudom eldönteni, hogy mikor lőtte be magát Oliver Stone jobban, akkor amikor a forgatókönyvet írta, vagy amikor a filmet rendezte. Teljesen mindegy, a végeredmény katasztrofális lett.
Oliver Stone egy élő legenda. Meghatározó élmény volt életében, hogy részt vett a vietnámi háborúban. Már első filmje, A szakasz (emlékeztek Willem Defoe-re?) Oscar-díjat nyert, majd jött Született július 4-én (Tom Cruise ebben a filmben bebizonyíthatta, hogy szorult bele némi színészi tehetség), majd a Tőzsdecápák, a JFK, a Született gyilkosok. Csupa komoly mondanivalójú film, ami fontos dolgokról szólt. Aztán elkezdett foszladozni a zsenialitás hálója: a Nixon sem volt már igazi, a Nagy Sándor maga volt a borzalom, azóta semmi komoly.
Azért Oliver Stone neve még mindig elég volt arra, hogy kíváncsi legyek a filmre, de sajnos nagyot csalódtam. A történet röviden: van két barát, egy afganisztáni háborús veterán (Taylor Kitsch és az emberábrázolás két teljesen különböző dolog, de legalább nem is nagyon próbálkozik vele), és egy elszállt buddhista botanikus (Aaron Taylor-Johnson nagyon jó, határozottan tehetséges a fiú, kíváncsian várom az újabb szerepeket), akik abból élnek, hogy kábítószert termesztenek és terítenek. És van egy közös testi-lelki barátnőjük (Blake Lively rettenetesen semmilyen, fogalmam nincs, miért osztották rá ezt a szerepet, tökéletesen súlytalan, mintha ott sem lenne a vásznon), és békésen éldegélnek hármasban, amíg egyszer csak belefutnak egy dél-amerikai maffiafőnökbe, aki meglepő módon nő (Salma Hayek alakítása kb. egy brazil tévésorozat szintjén van, nagyfilmben ez azért szégyen!). Igazából nem jöttem rá, hogy miért balhéznak össze, de mindegy is, lényeg, hogy Salma elrabolja a lányt, erre a fiúk bedurvulnak, és elmennek érte. Kábé ennyi. Az alapötlet sem túl izmos, de a forgatókönyv sajnos olyan gyér, mint mackósajtban a brummogás, el sem hiszem, hogy ugyanaz írta, aki anno a Szakaszt…
Aki miatt érdemes megnézni a filmet, az Aaron Taylor-Johnsonon kívül Benicio del Toro: zseniálisan játssza a durva mexikói maffiózót, sokszor a hideg futkosott a hátamon, olyan ijesztő volt..
John Travolta nagyon kiábrándító, mint kétszínű CIA – ügynök, hol van már a Ponyvaregény, ez már csak felszínes bohóckodás.
Szomorú vagyok, ez már csak értelmetlen erőszak-orgia, nincs mögötte komoly mondanivaló és társadalomkritika.
Sic transit gloria mundi (így múlik el a világ dicsősége..)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: