KultúrBarát(h)ok

D. Tóth Kriszta: Húszezer éjszaka

húszezer éjszaka

40 év a Földön nem kis idő. Sok minden belefér, néhány diploma, férj, gyerekek, munka, házépítés, miegymás. Megy egyik nap a másik után, észre sem veszi a felszínen boldog életet élő asszony, hogy valahol út közben elveszítette saját magát. Csak azt érzi, hogy elhanyagolják, boldogtalan, és nem érti, hogy miért az. Aztán jön egy váratlan szerelem, és megteszi azt, amire azt gondolta, hogy soha nem történhet meg vele: megcsalja a férjét. És eljön a perc, amikor döntenie kell, hogyan folytatja tovább az életét..

D. Tóth Kriszta azon kevés újságíró egyike, akit nagyra becsülök, mert hiteles személyiség. Nagyon szurkolok neki, hogy a nemrégiben elindult online lapja sikeres legyen, mert érdekes és értékes írások születnek a keretei között (naná, hogy mindennap olvasom őket). A könyveit azonban eddig még nem olvastam, egyszerűen azért, mert nem fogott meg a témájuk. Azonban most a kezembe került a Húszezer éjszaka, kíváncsian beleolvastam, és le sem tudtam tenni, annyira magával ragadott a történet. Nem csoda, 39 éves vagyok, ha nincs is saját családom (értsd: férj, gyerek), de tökéletesen át tudom érezni, miért gondolja úgy a főszereplő, hogy válságban van az élete, és nagyon is meg tudom érteni, milyen komoly érzelmi válságon esik túl. 

Nagyon jól fel van építve a történet, hamar megkedveljük a főszereplőt, aki nem egy superwoman, hanem egy teljesen átlagos középkorú nő, olyan hétköznapi problémákkal kell szembenéznie, mint bárki másnak. 13 éve házasok a férjével, régen eltűnt a szenvedély, hiába van két gyönyörű kislányuk és rendezett életük, beleszürkült a kapcsolatuk a mindennapok hajszájába. Helgának hiányozik a romantika, az odafigyelés, amit a férjétől már nem kap meg, ezért csak idő kérdése, mikor fut össze azzal a férfival, aki elő tudja hozni belőle azt az egykori fiatal lányt, aki valahol elveszett útközben. Megtörténik, aminek meg kell történnie, és jön a nagy kérdés: hogyan tovább? Zseniálisan jó eddig a pontig a könyv, azonban sajnos a lezárásra elfogy a szufla, nekem volt egy kis hiányérzetem az utolsó oldalakon, de ennél nagyobb bajom soha ne legyen. 

Egy hétköznapi történet, ami bárkivel megtörténhet, nagyon jó stílusban megírva, ennyi és nem több. Nem váltja meg az irodalmi életet ez a könyv, de szórakoztat és elgondolkodtat, kell ennél több?

9/10

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!