KultúrBarát(h)ok

Itt a tavasz, elegünk van a nehéz ételekből, sorra érkeznek a zöldségeshez a szebbnél szebb zöldségek és gyümölcsök, naná, hogy megjön a kedvünk valami finomat készíteni belőlük! Jómagam nem vagyok vega (bár nem belőlem élnek a hentesek, a legritkább esetben készítek csirkén kívül húsos ételt), de imádok kísérletezni az ízekkel és a különböző alapanyagokkal. Éppen… Tovább »

Idén újra végignézhetjük a moziban, mi lesz a következménye annak, ha az ember Istent játszik, és régen kihalt dinoszauruszokat támaszt fel. Sok évvel ezelőtt tört ki a dinóláz, Spielberg olyan csodát varázsolt a filmvászonra, amelyet egy életre megjegyeztünk magunknak (T-rex, velociraptorok, emlékszünk, ugye?). Az első rész hatalmas siker volt, a második elment, a harmadikat méltán… Tovább »

Divatba jöttek a történelmi tárgyú könyvek, végtelen számban jelennek meg a piacon a legkülönbözőbb minőségű darabok a műfajban. Nincs könnyű helyzetben az, aki a históriának olyan szerelmese, mint én. Nem viselem jól a silány fércműveket, amelyek tele vannak ordító történelmi hibákkal, el sem tudom mondani, hány ilyen könyvet vágtam már falhoz. Mert egy ilyen műfajú… Tovább »

Egy fantasy mind felett. Ez volt egykoron Jackson trilógiája, amely ifjabb éveim egyik legnagyobb filmes élménye volt. Azonnal elkezdtem anno a könyvet is természetesen, de a látványos mozi után nagyon unalmasnak találtam a történetet, így hamar abbahagytam. Csak most gondoltam úgy, hogy minden előítélettől mentesen, maximális kíváncsisággal végig tudom olvasni Tolkien gigantikus hosszúságú (3×600 oldal!)… Tovább »

Borbás Marcsi személyisége finoman szólva sem varázsolt el, ennek ellenére nagyon szeretem Gasztroangyal című tévéműsorát, mert egyrészt csodás településeket és értékes(!) embereket ismerhetünk meg belőle, másrészt pedig zseniális receptek sorával örvendeztetik meg a nézőket. Halálosan szerelmes vagyok a jó értelemben vett falusi receptekbe (=egyszerű, de nagyszerű, tele igazi ízzel és nagymamaillattal), ezért nagyon vártam már,… Tovább »

Kis családom már nagyon régen előre sajnálja leendő férjemet (akivel még nem találkoztam, igaz, annyira nem is kerestem), ugyanis nem vagyok sima eset, valószínűleg nem lesz fáklyás menet a velem történő együttélés. Ugyanakkor az összes családos ismerősöm azt mondja, hogy milyen jó nekem, mert szingliként csak magammal kell foglalkoznom, eszembe ne jusson férjhez menni, a… Tovább »

A Báthory-vérnek nem lehet parancsolni. Elveszhet a páva-trón, az enyészeté lehet a mesés családi vagyon, a hamvas bőr, Erdély tragikus sorsú dinasztiájának leszármazottja akkor sem engedhet a büszkeségből, ha száműzték, megtalálja a módját, hogy végül az ő akarata érvényesüljön a soha nem volt Tündérország életében. Úgy alakítja az eseményeket, hogy azt hiszik, őt használják fel… Tovább »

Nem érdekelnek a fanyalgó megjegyzések, én még ma is imádom a Bud Spencer-Terence Hill filmeket! Akárhányszor leadja a tévé, mindig megnézem őket, és bár már kívülről ismerem a történeteket, még mindig betegre tudom nevetni magam rajta. Ezek az alkotások a közönségnek készültek, és olyan jól eltalálták a két főszereplő karakterét, annyira jó szöveget írtak nekik,… Tovább »

A Tolkien-varázs Peter Jackson miatt eddig nem hatott rám. Ifjabb éveimnek legnagyobb filmélménye volt a Gyűrűk ura- trilógia (szerény, tökéletesen elfogult  véleményem szerint A király visszatér minden idők legjobb fantasy-filmje), de elkövettem azt a hatalmas hibát, hogy rögtön a látványos mozifeldolgozás után nekiugrottam Tolkien klasszikusának és – halálra untam magam rajta. Ez nem mostanában volt,… Tovább »

Lány létemre nem igazán vagyok oda a romantikus filmekért (a könyvekért pedig pláne nem), mert mindig azzal érnek véget, hogy a főszereplők boldog mosollyal arcukon beeveznek a házasság pillecukros révébe. Pedig az igazi kalandok csak akkor kezdődnek, amikor a közös lakás ajtaja rázáródik a párra. Mert a szerelem rózsaszín köde túl gyorsan tovaszáll, maradnak a… Tovább »